„A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nem és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. ……………
Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak….”
Szent István intelmei
Vallásturisztikai munkaanyag
I. BEVEZETŐ
2001. június 9-én a Vatikánba II. János Pál pápa üzenetet írt a Turizmus 22. világnapja alkalmából. A szentatya a turizmust a civilizációk közötti béke és párbeszéd eszközének nevezte, olyan eszköznek, amelyet ha átjárnak a keresztény értékek, akkor az egyház egyik legfontosabb feladatát az evangelizációt végezheti el általa.
Miért fontos a turizmusról és majd azon belül a vallásturizmusról beszélnünk?
„A turizmus az emberi élet viszonylag új jelensége, így sok félreértés, értetlenség és téves megítélés kíséri az útját. Igazi nagyságrendjét és jelentőségét még szakmai körökben is kevesen ismerik. A politika, a tudomány és az oktatás szférájában általános az értetlenség, vagy legalábbis a bizonytalanság a helyét és valódi szerepét illetően: lehet-e komolyan venni, és ha igen, akkor hová lehet besorolni?”
(Lengyel Márton: Turizmus általános elmélete)
Nos, nézzük a tényeket:
A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata.
’A turizmus korunk jelensége’ hiszen a tömeges elterjedést elősegítő feltételek: fizetett szabadság, diszkrecionális jövedelmek stb. a nem is olyan régi múlt században alakultak ki.
Egy 2002-es WTO statisztika szerint a turizmus a világ bruttó nemzeti össztermékének mintegy 12%-át adja.
A turizmus fejlődését és jelentőségét napjainkban a következő világ adatok szemléltetik:
A nemzetközi turistaérkezések száma 1950 és 2000 között 28-szorosára, a forgalomból eredő bevétel pedig, 226-szorosára nőtt.
A turizmus összesen 207 millió embernek nyújt munkaalkalmat a földön.
A nemzetközi turizmusból és az ahhoz kapcsolódó közlekedésből származó bevételek a szolgáltatások világkereskedelmének 40%-át adják. (Forrás: WTO 2001)
Az elmúlt évek politikai feszültségei valamint természeti katasztrófái negatívan hatottak ugyan az utazási kedvre, de amennyiben valamilyen rendkívüli események ezt nem teszik folyamatossá akkor a növekedési tendencia megtöréséről nem, annál inkább megtartásáról, erősödéséről beszélhetünk. 2004-ben a világ turizmusa -a negatív hatások ellenére- rendkívül pozitív eredményeket mutatott. Ezeket a negatív tendenciákat a jelenlegi válság is fokozta.
Az utóbbi időben azonban egyre többen ismerik fel, hogy a piacgazdaság magyarországi kiépülése megteremtheti a feltételeit annak, hogy a turizmus hazánkban is a gazdaság motorjává váljon.
Lényeges és fontos terület a turizmuspolitika, amely összetettségénél fogva indokolja az önálló képviseletet.
Pszichológia, közgazdaság, környezetvédelem, sport, ifjúság-politika, vallás, kultúra és lehetne még tovább sorolni azokat az ágazatokat, amelyek a turizmussal kapcsolatban vannak.
A világtendenciákhoz igazodva Magyarországon is folyamatosan erősödik a turizmus szerepe, jelentősége. Ez a folyamat erősödne meg, ha a mély történelmi múlttal és annál nagyobb szellemi tőkével rendelkező Katolikus Egyház is szerepet és önálló szerepet szánna a turizmuspolitikának.
A vallásturizmus erősítésével, koncepcionálásával egyházunk olyan kiváló eszközt birtokolhat, melynek segítségével a gazdasági jelentőségen túl, megmutathatjuk értékeinket, hitünket és ez által, az evangelizációt segíthetnénk elő.
II. HELYZETELEMZÉS
Maga a vallásturizmus koncepcionálisan még kialakulóban van. Gyenge a szervezett forma, ezen pedig csak a hathatós kormányzati politika segíthet.
Célszerű tisztázni, hogy önmagában mi is a vallásturizmus. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a vallási kultúrkincshez, a szokásokhoz, művészeti, építészeti emlékekhez és a vallási rendezvényekhez, szertartásokhoz tartozó turizmust nevezzük vallásturizmusnak. Mely olyan piacképes turisztikai termék, amely vallási indíttatású, vagy egyházi intézmények szolgáltatásának igénybevételével valósul meg.
A vallási turizmus keretén belül a látogatók nagyon sokszor igénybe veszik az egyházi intézmények szálláshely és egyéb szolgáltatásait. A látogatók fogadása plusz munkát jelent, mivel fel kell készülni a látogatókra, takarítás, személyzet, világítás. Ezért belépődíjat kérünk, így bevétel is jelentkezik. A szenthelyek felkeresése, mint vallástörténeti jelenség, nagyon ősi. A vallási turizmus egyike a turizmus legjelentősebb megjelenési formáinak. A WTO felmérése szerint a világ turizmusának mintegy 32%-át a vallási motivációjú idegenforgalom adja. Igen nagy tömegeket vonz és mozgat és egyes kiemelkedően jelentős, a világvallásokban megjelenő emlékhelyek, vallástörténeti emlékek esetén a gazdaság meghatározó bevételi forrásává válhat. A vallási turizmus a magyar belföldi idegenforgalomból mindössze tíz, a külföldiből pedig öt százalékkal részesedik. A szűkebb és tágabb értelemben vett vallási turizmus aránya együttesen 7-8 százalék Magyarországon, pedig potenciálisan több rejlik benne. Magyarországról szervezetten évente ötvenezren kelnek útra vallási indítékkal, de közülük csak 4-6 ezren maradnak belföldön. Ezt a számot a sokszorosára lehetne feltornászni. 1000 éves MAGYAR NEMZETÜNK a vallási turizmushoz kapcsolódó számos értékkel rendelkezik, melyek megfelelő kiaknázása még hagy kivetnivalót maga után. A KDNP lehetne az a politikai tömörülés, mely felkarolhatná a turizmuspolitika sajátos szegmensét, a zarándokturizmust.
II/1. A vallási turizmus vendégtípusai
a; Szervezetten érkező, a szent helyeket turisztikai attrakcióként látogató vendégek
A látogatói összetételben általában ez a vendégcsoport van jelen a legnagyobb arányban. Legegyszerűbb a kezelésük. Viszonylag rövid időt töltenek el a helyszínen, előre meghatározott látogatási programot teljesítenek. Lehet őket szabályozni, vezetni. Általános érdeklődésűek, leginkább a látványos és könnyen értelmezhető bemutatási elemekre koncentrálnak. Igénylik az ajándék-, emléktárgyak vásárlásának lehetőségét. Felületesek, első sorban az ismert szimbólumokat keresik, kevés a háttér információjuk, az épületet és történetét újdonságként élik meg. Élményeiket fotózással, videofelvételekkel örökítik meg.
b; Egyéni, szervezetlen vendégek
Egyre inkább jellemző a turizmusra. Saját szervezésben érkeznek, programjukat, időbeosztásukat saját maguk tervezik meg. Ebben a formában általában párok, családok, baráti társaságok utaznak. Látogatásuk célpontját egyéni érdeklődésüknek megfelelően választják ki, így előzetes ismeretük általában magasabb, mint a szervezett formában érkezőké. Idejük felett maguk rendelkeznek, így az érdekesebbnek tartott helyszíneken több időt töltenek, ezáltal részletesebb információkat is hajlandók befogadni, és egyedi szolgáltatásokat igénybe venni. A helyszíni költésüket jobban tervezik, szolgáltatás- és árérzékenységük magasabb, mint a csoportos „fogyasztóké”. Könnyen értelmezhető, változatos bemutatási rendszerekkel, egyedi szolgáltatásokkal a helyszínen megnyerhető vendégek. Motiváltságuk tekintetében magasabb a vallási célú látogatás.
c; Felkészült, kulturális érdeklődésű látogatók
A látogatók között ezek a vendégek vannak a legkisebb mértékben jelen. Általában előzetes bejelentkezés után, illetve saját szervezésben, kisebb csoportokban érkeznek. Érkezésükkor rendelkeznek alapvető ismeretanyaggal a helyszínről. Pontosabb, leíró jellegű információkra van szükségük. Ez a vendégkör szívesen vásárol bővebb információt nyújtó kiadványokat, információs anyagokat. A vendégek érdeklődése, függetlenül vallási beállítottságuktól, első sorban kulturális és tudományos jellegű. Nagyon felkészültek, tudják, hogy mit szeretnének megnézni. Sok esetben jobban ismerhetik a meglátogatott hely történetét, mint a környékbeliek. Nagyon fontos vendégkör.
d; Zarándokok, szervezetten lelkigyakorlatra érkezők
A zarándokok aránya a látogatói körben erősen helyszínfüggő. A közösségek a zarándoklatokat gyakran maguk szervezik és a célhelyszínekkel rendszeres kapcsolatban állnak. Hűséges, többször visszatérő vendégek A zarándokok többségének program és szolgáltatás igénye általában eltér az általános érdeklődésű turistákétól, ezért a fogadó helyszíneknek megfelelő zarándokfogadási feltételrendszerrel kell rendelkezniük (hitgyakorlás, közösségi programok számára helyszínek biztosítása, szállás, étkeztetés).
II/2. Katolikus állásfoglalás turizmus témakörben
A turizmus szerteágazó gazdasági, társadalmi kapcsolatrendszerének egyik jelentős példája a turisták fogadására és szervezésére vonatkozó elvek megjelenése a keresztény kultúrkör legmagasabb irányítási szintjén. Az egyház 1969-ben adta ki a „Peregrinans in terra” irányelveket, melyben felhívta a figyelmet a turizmus nyújtotta lehetőségekre az emberi és társadalmi haladás tekintetében. Időközben a turizmus a gazdaságot is jelentősen befolyásoló tényezővé nőtte ki magát. Sok egyházi közösség számára vált a turizmus jelensége marginális és zavaró tényezőből az evangelizáció és az együttlét új formájává. A turizmushoz kapcsolódó feladatok az egyházi hierarchián belül: a Turizmus Világszövetsége (WTO) mellet, a Szentszék, állandó Megfigyelő Missziót hozott létre. Ez a szövetség deklarálta 1980 óta a Turizmus Világnapjává minden év szeptember 27-ét, 1999-ben pedig elfogadta a világturizmus etikai Kódexét. Az Egyház a maga részéről csatlakozott ennek a napnak a megünnepléséhez. Az Egyház osztja az etikai Kódex alapelveit is. A vatikáni útmutatás egyértelmű feladatokat ad az egyházi hierarchiában különböző szinten lévő szervezeteknek.
A „Peregrinans in terra” vatikáni irat szorgalmazza, hogy minden püspök mellett dolgozzon egy-egy turisztikában jártas pap, illetve világi munkatársak közreműködésével minden egyházmegyében hozzanak létre turisztikai pasztorációs bizottságot.
III. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK
A fenti tények ismertetése után tisztelettel és keresztény alázattal javaslom megfontolásul a KDNP számára a vallásturizmus, mint evangelizációs eszköz támogatását.
Az alábbiakban pontokba szedtem azt a feladatcsomagot, melyhez kérem elnök úr jóváhagyását.
Szakbizottság támogatásának megszerzése
Vallásturisztikai megbízott ideiglenes megbízatása (Feladata: a szakbizottságon belüli vallásturisztikai munkacsoport megszervezése, intézkedési terv megalkotása – végrehajtásának elkezdése a munkacsoport megalakulásáig. Megbízatása: a munkacsoport létrejöttéig tart)
Vallásturisztikai munkacsoport létrejötte
Kapcsolatfelvétel a történelmi egyházakkal
Alapelvek, koncepció kialakítása, részletes program megalkotása (egyházak bevonásával)
Remélem Isten segítségével, munkámmal, eddigi tapasztalataimmal és a jövőben megszerzendő tudásommal egyaránt elősegíthetem a vallásturizmus –mint evangelizációs eszköz- minél jobb, és erőteljesebb kihasználását
Őszinte tisztelettel:
Jamrik András Attila
Július 2-án több állami vállalat, közöttük a Magyar Turizmus Zrt. vezetõi posztján hajtott végre személycserét a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank (MFB). Az MT Zrt. új vezérigazgatójának személyével kapcsolatban az MFB pénteki közleménye nem közöl többet, mint kinevezésének tényét. Róna Iván, aki 2006 novemberétõl mostanáig töltötte be ezt a pozíciót, megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni.